Simon Tímea, Borbás Gabi, Bencsik Márta, és Pádár Gergő Kép: Sarkadi Péter

KÉRDŐÍVEKBEN MÁR JÓK VAGYUNK: BAKÁTS TÉR, MARKUSOVSZKY TÉR – UTAK ÉS LEZÁRÁSOK

A Rádió9 immáron másodjára foglalkozott a Bakáts tér és környékének felújításával, átalakításával. 750 millió forintos költségvetésével jelenleg ez a kerület legnagyobb köztérfejlesztési projektje.

Márciusi műsorunk óta bevezették a forgalmi tesztüzemet, a járvány miatt elmaradt közösségi tervezést kérdőívezéssel pótolták. A képviselő testület szeptember végén rendkívüli ülésen döntött arról, hogy az eredeti költségvetésben 107 millió forinttal szereplő szökőkutat nem valósítja meg. Ezt az összeget átcsoportosították “Zöldfelület megújítása, növénytelepítés, öntözőrendszer kialakítása, díszburkolat építés” sorra, ami ezzel közel 500 milliósra duzzadt. Emellett pedig felállították a Bakáts tér forgalomtechnikai koncepciójával kapcsolatos eseti bizottságot.

Képviselők a Bakáts projektről. Mit mondanak a kérdőívek?

A 2020. október 1-jei műsorban Árva Péter, Újpólus frakcióvezető és Torzsa Sándor, a Demokraták frakció vezetője voltak Bencsik Márta és Borbás Gabriella szerkesztők vendégei. Telefonos interjú keretében Gyurákovics Andrea, a Fidesz frakcióvezetője is megszólalt a Bakáts projekt ügyében.

Árva Péter (bal) és Torzsa Sándor. Fotó: Sarkadi Péter

Árva Péter (bal) és Torzsa Sándor. Fotó: Sarkadi Péter

A műsorban áttekintettük az elmúlt időszakban lefolytatott kérdőívezések eredményeit. 2020. július 22-ig tartó háromhetes időszakban a Bakáts tér funkciójával kapcsolatban zajlott kérdőíves felmérés. Milyen funkciót kellene adni a térnek? Teljesen leburkolt, nagyrendezvény tér legyen-e belőle?  Kérdőív eredményei itt érhetőek el >>>

A felmérés egyik tartalmi kérdése az volt, hogy mire használná a Bakáts teret? A több, mint 900 válaszadó közel 70%-a üldögélésre, pihenésre használná a teret. Valamivel kevesebben a kisebb rendezvényeket, vásárokat, szabadtéri kiállításokat is megjelölték. Nagyobb rendezvényeket csupán a kitöltők 20 %-a szeretne. Másik tartalmi kérdés, hogy teljesen leburkolják a teret, vagy a téren is jelenjen meg 1-2 fa, kisebb facsoport. Kiderült, hogy a válaszadók 70%-a az eredeti tervekhez képest zöldebb Bakáts teret szeretne.

2020. szeptemberben pedig a forgalmi rend próbaüzeméről kérdezték a lakosokat. Az érdeklődés elmaradt a nyári kérdőívtől. A valamivel több, mint 300 kitöltő többsége inkább támogatja a templom előtti és mögötti gyalogos, kerékpáros zónát, és inkább egyetért az átmenő forgalom korlátozási törekvésekkel.   A kérdőív eredményei itt láthatóak >>>


Ezekből azt a megállapítást szűrték le a képviselők is, hogy a lakosok a Bakáts teret alapvetően nem leburkolt rendezvénytérnek szeretnék, a megkezdett forgalomcsillapítást – a kezdeti nehézségek ellenére – jó iránynak tartják. Adódik a kérdés, hogy mikor mutatja be az önkormányzat a véglegesnek szánt terveket a Bakát tér templom előtti részére vonatkozóan?

Erre a kérdésre bizonytalan választ kaptunk. Árva Péter képviselő szerint nincs már idő új látványterveket készíteni. A zöldítés, parkosítás tervezett irányairól, méreteiről a képviselők nem rendelkeztek pontos információkkal.

A Bakáts tér forgalomtechnikai koncepciójával kapcsolatos eseti bizottságot több, mint egy évre hozták létre. Megkérdeztük, hogy milyen tervei vannak a bizottságnak? Miért ilyen időigényes a forgalmi rend szabályozásának kérdése?

Torzsa Sándor úgy ítélte meg, azért nem kell kapkodni a forgalomszabályozással, mert a tér megújításával kapcsolatos építkezést egyik forgalmi rend sem akadályozhatja, az egy év arra viszont alkalmas, hogy szélesebb körben is gondolkodjanak a forgalom szervezési kérdéseken. Így például , hogy megvizsgálják, a belső-ferencvárosi forgalmi lezárások milyen hatással vannak Középső-Ferencvárosra, igaz-e, hogy a belső részek forgalomcsillapítása a kerület más részén forgalomnövekedéssel járt.

Szóba került a Markusovszky tér fejlesztésével kapcsolatban most nyilvánosságra hozott lakossági kérdőív is, amelynek aktualitását – dacára annak, hogy egy évvel ezelőtt újították fel az ott lévő játszóteret és a kutyafuttatót -az adja a képviselők szerint, hogy az önkormányzatnak előre kell legyen víziója arról, hogy mit szeretnének egy adott területen a lakosok.
A kérdőív itt tekinthető meg >>>

Többször előkerült az autókkal túlzsúfolt kerület, a parkolóhelyek száma, ezt mindkét képviselő igazi problémának tartja, de a megoldást másként látták. Árva Péter az autók számának a csökkenését tartaná a jó iránynak, az ingyenes parkolás megváltoztatását, Torzsa Sándor azt, hogy legyenek valós alternatívái az autós közlekedésnek, de ez távlati program lehet.

 

Borbás Gabi Bencsik Márta Pádár Gergő, és jobbra Simon Tímea Kép: Sarkadi Péter

Borbás Gabi Bencsik Márta Pádár Gergő, és jobbra Simon Tímea Kép: Sarkadi Péter

Az adás második órája a civileké volt.

Barna Era beszámolt a civil kerekasztalról, amelyet Döme Zsuzsanna alpolgármester hívott össze 15 szervezet részvételével első lépésként annak érdekében, hogy az önkormányzat és a civilek közötti együttműködés új alapokon szerveződjön meg.

Civilek szervezték az első Esély Napot is a Dési Huber Művelődési Házban. Az érzékenyítés, az elfogadás népszerűsítése, a szemléletformálás állt az esélyegyenlőséget propagálni hivatott rendezvény fókuszában, amelyről a szervezők nyilatkoztak Nemesné Singer Edinának.

Simon Tímea, Borbás Gabi, Bencsik Márta, és Pádár Gergő Kép: Sarkadi Péter

Simon Tímea, Borbás Gabi, Bencsik Márta, és Pádár Gergő Kép: Sarkadi Péter

Civilek, a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület tagjai segítik a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény munkáját is. Közös programjaik is vannak, az egyik ilyenről, a József Attila születésnapjára kiírt gyermekrajzpályázatról mesélt a műsor utolsó részében Simon Tímea, a Rádió 9 adásait befogadó Gyűjtemény munkatársa.

A többszáz pályaműből a legjobbak – a tavaszi covid helyett csak most – megtekinthetők a gyűjteményben. A múzeumi szakember arról is beszélt, hogy nagy az érdeklődés a digitális platformon is a helytörténet játékok iránt, és egyébként fel kellett fedezni maguknak az internetet, ha fiatalok között is népszerűsíteni akarják a helytörténetet.