A rendszerváltozáskor az állam kivonult a lakás-szektor finanszírozásából és érdemi szabályozásából egyaránt. A volt tanácsi lakásokat átadta az újonnan alakuló önkormányzatoknak, Budapesten alapvetően a kerületeknek. Egységes szabályozás hiányában minden kerületben más a lakáshelyzet, nagyon eltérőek a rendeletek, a lakbérek, a finanszírozás. Ezért közvetlenül nem alkalmazhatóak egyik kerület tapasztalatai a másikban, de ötleteket adhatnak. A cikk a józsefvárosi lakáspolitikai elképzelésekkel foglalkozik.
Molnár György, közgazdász, polgármesteri főtanácsadó, VIII. kerület
Józsefvárosban 4300 önkormányzati lakás van jelenleg, ami a kerületi lakásállomány 10 százaléka, ez a legmagasabb arány Budapesten. Ennek közel fele nem komfortos és rossz állapotuk miatt 860 üres, így örököltük az előző önkormányzati vezetéstől. Az új józsefvárosi vezetés legfontosabb lakáspolitikai célkitűzése a ciklus során a lakott önkormányzati lakások számának növelése, elsősorban az üres lakások lakhatóvá tételével. Egy másik tervezett eszközünk az úgynevezett koncepció-pályázat Nyugat-Európában bevett gyakorlata. Ennek során az üres vagy bontás révén megürülő telkeket nem a legmagasabb árat kínálónak értékesítik, hanem annak, aki egy rögzített árminimum fölött a legjobb lakhatási koncepciót kínálja, például az önkormányzatnak átadott lakások, vagy más, a közösséget szolgáló lakásmegoldás formájában.
De miért is van szükség önkormányzati bérlakásokra?
A jól működő bérlakásrendszer növeli a lakhatás biztonságát, a hajléktalanság megelőzésén túl elősegíti a munkaerőpiaci mobilitást, csökkenti a munkanélküliséget. Piacszabályozó, árcsökkentő szerepük is lehet. A lakhatást olyan közszolgáltatásnak tekintjük, mint mondjuk az óvodát.
Van egy olyan hatás is, amit ritkábban szoktak számba venni, a területi szegregáció ellensúlyozása, a lakáskörülményekben mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése. Értéknek tekintjük a társadalmi sokszínűség megőrzését, szeretnénk elkerülni egyik végletként a gettósodást, hogy csak szegények éljenek egy területen, másik végletként a dzsentrifikációt, vagyis a szegények kiszorítását a városból. Az előző józsefvárosi vezetés egész lakáspolitikája a szegények kiszorítását célozta. A pályázati rendszerben például többlet pontot kapott, akinek a családjában magasabb volt az egy főre jutó jövedelem, és az is, aki több havi bérleti díj kifizetését vállalta. Vagyis minél gazdagabb volt valaki, annál nagyobb esélye volt arra, hogy a közösség által támogatott bérű lakáshoz jusson.
Új lakáspályázati rendszer Józsefvárosban
Ezzel szemben az új pályázati rendszer elbírálása döntően a lakáshelyzeten alapul: jelenlegi lakáskörülmények, zsúfoltság, van-e kiskorú vagy tartósan beteg a költözők között. Plusz pont jár, ha családok átmeneti otthonából költöznének ki, vagy ha van volt állami gondozott a költözők között. A sokszínűség megőrzése érdekében többféle lakáspályázatot írunk ki, illetve tervezünk kiírni: úgynevezett piaci, költségelvű és szociális lakbéren. A piaci lakbér is elmarad valamivel a tényleges piaci alatt, komfortos lakás esetében most emeltük 2200 Ft/négyzetméterre. Ez hozzájárul a szociális lakbérek finanszírozásához. De ami fontos, a piaci lakbérért pályáztatott lakásokat is a jelenlegi lakáshelyzet alapján és nem egyéb szempontok szerint ítéljük oda. Ez lehetőséget nyújt azoknak, akik a tényleges piaci lakbért már nem tudják megfizetni és az önkormányzattal szerződni sokkal nagyobb biztonságot is jelent.
Az összkomfortos lakások költségelvű lakbére jelenleg havi 500 Ft/négyzetméter. Nem különböztetünk meg költségelvű és szociális lakást, a lakbér a bent élők jövedelmétől függ: egy jövedelmi szint alatt csökkentett, szociális lakbért kell fizetni, aminek több fokozata is van. A szociális lakbérre jogosultságot időközönként felülvizsgáljuk.
A sokszínűség megőrzése érdekében célunk, hogy lehetőség szerint a társasházakban is maradjanak önkormányzati bérlakások, még akkor is, ha az önkormányzat társasházi képviseletének biztosítása kismértékű többletköltséget jelent.
Hosszabb távú elképzelések
Hosszú távon nonprofit önkormányzati lakásközvetítő társaságot kívánunk létrehozni. A társaság által kezelt lakásportfolió önkormányzati üres lakásokból, valamint a magánpiacról bérelt lakásokból áll majd, egy online is kereshető adatbázisban. A magánlakások esetében a társaság átvállalja a tulajdonostól a bérbeadás feladatát és kockázatát (állagromlás, felelőtlen bérlői magatartás miatt), ezzel a nemzetközi tapasztalatok alapján a piaci bérleti díj mintegy 80 százalékáért tud a társaság lakásokat bérbe adni. A rendszer biztonságos működtetéséhez az önkormányzat garanciaalapot hoz létre. A nonprofit lakástársaság létrehozásában szoros együttműködésre van szükség a fővárosi önkormányzattal és lehetőség szerint más kerületi önkormányzatokkal is. Elképzelhető, hogy a koronavírus járvány következményei bővítik egy ilyen lakástársaság létrehozásának lehetőségeit. Amennyiben a turizmus visszaesése tartós marad, úgy az eddig airbnb keretében hasznosított lakások egy része esetében várható, hogy ezek a lakások megjelennek a hagyományos albérlet piacon. A lakástársaság létrehozásában szeretnénk a Ferencvárosi Önkormányzattal is együttműködni.
A szerző korábbi cikke a témában itt érhető el.
https://nepszava.hu/3086477_nyug-vagy-lehetoseg-a-lakas
Interjú Molnár Györggyel a Józsefváros újságban.
https://jozsefvaros.hu/hir/75171/osszel-erkezik-a-szocialis-berlakaspalyazat
