Az egyre gyakoribb, és kiszámíthatatlan hőségriadók, özönvízszerű zivatarok, gyorsan váltakozó hideg és melegfrontok, villámárvizek – egyre biztosabb jelei a klímaváltozásnak, és ehhez egyéni és közösségi szinten is meg kell tanulnunk alkalmazkodni. De hogyan is működik ez települési szinten? Erről is szólt a Berlin-Budapest klímaadaptációs párbeszéd című projekt melynek záró eseményét 2020. február 17-én tartották – a pandémia miatt virtuális konferencia keretében.
Az esemény fő témája annak a frissen elkészült útmutatónak a bemutatása volt, amely áttekintést ad önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezéséhez. A kiadvány bemutatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezési folyamatának sajátosságait és gyakorlati segítséget nyújt helyi önkormányzatok vezetőinek és szakembereinek az alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések konkrét megtervezéséhez. És ami a legfontosabb: ha már kihirdeti egy önkormányzat a klímavészhelyzetet, akkor hogyan tovább? Mit kell tennie az itt élőknek a hétköznapokban? Bár a konferencián javarészt szakemberek, döntéshozók vettek részt, tanulságos lehet elsősorban a ferencvárosi lakóknak is, hiszen e IX. kerületi projekt sok szempontból mintaként szolgálhat más kerületeknek, településeknek.
A beszélgetés rövidített, Sarkadi Péter által szerkesztett változatában a Berlin-Budapest klímaadaptációs párbeszéd projekt legérdekesebb eredményeiről Pej Zsófia, az Energiaklub klíma program vezetője mesél, majd Ferencváros önkormányzatának klímaváltozáshoz való alkalmazkodási tapasztalatairól Reiner Roland alpolgármestert halljuk. Végül Szűcs Balázs kerületi főépítész az ő teendőikről mesél.
Megéri az átmeneti káosz
Reiner Roland kerületi alpolgármester konkrét példával is érzékeltette az adaptációt. Kiemelte a mikroklimatikus modellek szerepét, amelyek kézzel fogható haszonnal járhatnak.
„A Bakáts téri templom előtti rész nyáron a hőkatlanná válik, közösségi tervezés alá vonjuk ezt a területet – mondta. – Az eredeti tervekhez képest, amelyben dísztér szerepelt szökőkúttal, jelentősen megnő a zöld felület. 2022 tavasza után érdemes megfigyelni, mennyit változik a terület mikroklímája.” Mint hozzátette, a klímapanasz-bejelentéseken is látszik: foglalkoztatja az embereket az éghaljatváltozás. A kerületben megindult az építési szabályzat felülvizsgálata is klímaalkalmazkodás szempontjából, a faültetések és a forgalomcsökkentés is a része a válaszlépéseknek.
„Rajtunk múlik, az akciótervből mit tudunk megvalósítani – folytatta. – Jól áll a társadalom olyan szempontból, hogy sokan tudják, tenni kell valamit a klímaváltozás miatt, de a közlekedéssel összefüggő megoldások érdeksérelemmel járnak. Azok a hangosabbak, akiknek sérülnek az érdekei, az átalakítások sokszor kisebb káosszal járnak. A megszokotthoz képest az új közlekedési rend rövidtávon nem tetszik mindenkinek, de meg lehet szokni. Megteremthető az egyensúly, hosszútávon mindenkinek jobb lesz. Ez nem mindig dicsőséges küzdelem, megtorpanásokkal jár, de megéri felvállalni a konfliktusokat. Én más kerületekkel is szívesen megosztom a tapasztalataimat.”
