Kerekerdő park

Mennyi van még hátra a ferencvárosi tömbrehabilitációból?

Ferencvárosról sokaknak talán még mindig két dolog ugrik be először: a Fradi és a tömbrehabilitáció. A több, mint 3 évtizede zajló ferencvárosi tömbrehabilitációs program 2016-ban elnyerte az építészeti szakma Oscar-díjának számító FIABCI Prix d’Excellence nagydíjat. „Több mint 1200 teljes egészében felújított lakás, 76 ezer négyzetméternyi új vagy megújult zöldterület, számos megújult és más funkciót kapott régi épület” – írták róla akkor szinte minden médiafelületen. Mennyi van még hátra? Hány házat kell még megújítani ahhoz, hogy végére érjen a folyamat?

Városmegújítási célzatú rehabilitáció

A középső-ferencvárosi rehabilitációt városmegújítási, városrendezési célzatú rehabilitációként tartják számon. A városrész megújításának legfőbb indoka a terület rendezése, építészeti, városképi, kulturális értékeinek kibontakoztatása, az ingatlanállomány felértékelődésének megteremtése. Nem véletlen, hogy építészeti „Oscar-díjat” kapott és nem szociológiait.

A tömbrehabilitációként pedig azért hivatkoznak rá, mert az épületeket a rekonstrukció során nem különálló egységként kezelték. Az épületegyütteseket, azaz tömböket összenyitották, köztük található területen nagy, összefüggő zöldfelületeket, belső kerteket, úgynevezett „közös zöldeket” alakítottak ki a korábbi zárt, szűk, betonburkolatos, esetenként parkolónak használt udvarok helyén.

Kerekerdő parkKorábbi lakótömb helyén 2003-ban parkot alakított ki az önkormányzat. Ez a mai Kerekerdő park, melyben Lázár Ervin szobra is helyet kapott pár éve. A drónfotóról látszódnak a környező rehabilitált tömbök és közös zöldek.

Szociális városrehabilitáció hiánya

Középső-Ferencváros azonban nemcsak fizikailag újult meg, hanem társadalmilag is átalakult, az évtizedek során nagymértékű lakosságcsere zajlott le. Ezzel kapcsolatban a rehabilitáció hőskorában voltak kritikai hangok. Más budapesti kerületek vezetői úgy vélték, hogy a rehabilitáció során a legszegényebbek kiszorultak Ferencvárosból és náluk jelentek meg. Vagyis Ferencváros nem oldja meg a szociális problémákat, csupán más kerületekbe exportálja azokat.

A továbbiakban a Tér és Társadalomban 2006-ban megjelent tanulmányból foglalunk össze néhány gondolatot.

  • A ferencvárosi tömbrehabilitáció szociálpolitikai célt nem teljesít, a terület ingatlanpiaci felértékelődésének ára (garanciája) a jelentős lakosságcsere. A népességcsere fokozottan érinti az alsó és a legalsó társadalmi csoportokat, illetve a helyi cigány lakosságot. Szociális elemek csak annyiban érvényesülnek a programban, hogy a területről elköltöztetett lakosok magasabb komfortfokozatú, jobb lakásokba kerülnek, mint amilyenekben korábban éltek.
  • A program dzsentrifikációs hatásaira vonatkozó számszerű adat nincs, annyi azonban megállapítható, hogy a rehabilitáció során jelentős lakosságcsere zajlik, melynek oka, hogy a lebontott, illetve a felújítás során összevonásra kerülő lakások bérlőit elköltöztetik a rehabilitációs területről.
  • Az ún. „underclass" (szegények, cigányok, a problémás társadalmi csoportok) kiszorítása a területről ki nem mondott célja/eredménye a programnak. Ezzel képes biztosítani a terület felértékelődését, a magasabb társadalmi státuszú tulajdonosi csoportok beköltözését. A „kiszorított" családok a főváros külső részeinek lakásaiban kerülnek elhelyezésre. Egyes becslések szerint a középső-ferencvárosi rehabilitációs program hatására a területen élő cigány népesség aránya kb. 30%-ról kb. 5%-ra csökken.
  • A szociális városrehabilitáció a fizikai megújítás mellett a szociálpolitika, lakáspolitika, foglalkoztatás, kisebbségpolitika, közösségfejlesztés komplex eszközrendszerével törekszik az önerőből megújulni nem képes területek javítására. A középső-ferencvárosi rehabilitációnak egyáltalán nem volt célja, hogy szociális városrehabilitáció legyen.

Mennyi van még hátra?

A képviselő-testület 2020. október 13-án elfogadta a – becenevén - lakásrendeletet, ami az önkormányzati tulajdonú lakások és üzlethelységek bérletére és megvásárlására vonatkozó szabályrendszert tartalmazza. (Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2020. (X. 13.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról)

A lakásrendelet 5. számú melléklete tartalmazza a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő bontandó, vagy felújítandó épületeket. Összesen még 45 ilyen épület van a kerület tulajdonában, melyekben 1.593 lakás található.

Épület Épületek száma Lakások száma
Bontandó - Közép-Ferencváros 7 251
Bontandó - Külső-Ferencváros 3 119
Felújítandó - Középső - Ferencváros 32 1098
Felújítandó - Külső-Ferencváros 3 125
Összesen 45 1593

Forrás: saját szerkesztés a lakásrendelet 5. sz. melléklete alapján.

Alábbi térképen KÉK színnel a felújítandó, PIROS színnel pedig a bontandó épületeket jelöltük.

A képviselő-testület 2020. február 13-án döntött a bontandó házak közül a Drégely utca 12, a Vágóhíd utca 10. és a Drégely utca 10. kiürítésének megkezdéséről a források rendelkezésre állását követően. A felújítandó házak közül pedig a Márton utca 8/A-B és a Gát utca 24-26. szám alattiak tervezési munkái zajlanak. 2021-es évben tömbrehabilitációra a költségvetési helyzet miatt valószínűleg nem kerül sor.

Fotó forrása: welovebudapest.com