Miért pont a Gát utca? – merülhet fel joggal a hallgatóban/olvasóban a kérdés. Miért érdekes ez az alig 400 méteres utcácska a maga két tucatnyi épületével? Sokan persze tudni vélik a választ, hiszen közismert, hogy a Gát utca 3-ban található József Attila szülőháza. És igazuk is van, hiszen természetesen az egykori szobakonyhás lakásban működő József Attila Emlékhely nagyszerű tárlata önmagában is elegendő oka lenne a környék, az utca bemutatásának.
De amiért most közelebbről is megnéztük, az a kerületre amúgy is jellemző és talán itt az utcában legjobban tetten érhető sokszínűség. Ahogy Hurták Gabriella építész írja doktori esettanulmányában: “A Gát utca meglehetősen komplex rétegei jól reprezentálják a társadalom viszonylag szélesebb rétegeit, és a velük kapcsolatban álló épített örökségi értékeket. Az utca metszeteinek komplexitásával összhangban, az utca lakossága is meglehetősen összetett. A társadalmilag hátrányosabb helyzetű lakóktól kezdve a tudatos és művelt polgárokig, gyakorlatilag eléggé széles skálán mozog az utca szociális összetétele.” A kerületben a tanulmány 2015-ös megjelenését követően is folyamatosan zajló tömbház rehabilitáció pedig még tovább növelte ezt a bizonyos komplexitást. Álljunk meg például egy pillanatra a Gát utca és a Márton utca sarkán! Az itt található négy épület tökéletesen mutatja be ennek az utcának és ennek a területnek a sokszínűségét, közel másfél évszázados történetét.
Berecz Dénes és Varga Dániel egy Gát utcai belső lepukkant udvaron kép: Beberika Dorina
Találunk itt kívül-belül leromlott állapotú 130 éves három szintes bérházat, és a vele építészetileg harmonizáló, kívülről azonban szépen felújított, helyi védettségű homlokzatú párját. A harmadik sarkon már egy új építésű 6 szintes házat látunk meglehetősen furcsa tagolással és ablakokkal, majd pedig ha még egy fordulunk, akkor a negyedik telken a korábbi egyszintes, már-már falusias százéves épület helyén egy modern passzívház épül.
Az épített örökség sokszínűsége tehát rögtön szembeötlő lehet minden erre járónak. Sőt talán a különböző társadalmi csoportokat egymás mellett élésének jeleit is észrevehetjük. De ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan, miként alakult ki ez a bizonyos komplexitás, milyen fizikai és társadalmi mozgások zajlottak itt az elmúlt száz évben, közelebb kell mennünk. Be kell néznünk a bérházak udvaraira, meg kell ismernünk az itt lakókat, meg kell találnunk a lelket a vakolat alatt.
Ebben az utazásban segít aktuális podcastunkban Berecz Dénes szociális munkás, családmentor, aki ferencvárosi lakosként 30 éve ismeri, itt dolgozóként pedig több mint két évtizede kíséri és segíti az itt élők életét. Pályafutását a gyermekjóléti szolgálatnál kezdi családgondozóként, majd alig másfél évvel később már a Lenhossék utcai általános iskolában dolgozik szociális munkásként, jellemzően tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyerekekkel. Az iskola bezárását követően egészen tavalyi nyugdíjba vonulásáig a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálatnál (FESZGYI) családmentor, csoportvezető.
Berecz Dénessel a Haller utcától indulva végigsétáltunk a Gát utcán, megismertük a házak, az itt lakók történeteit és a tömbház rehabilitáció évtizedes folyamatait. Felidéztük eltűnt gyárak, kis üzemek történetét, meglátogattuk a József Attila Emlékhely-et és az utca, valamint a beszélgetés végén pedig betekintést nyerhetünk a Dénes számra talán legfontosabb épületbe, a Kaníziusz Szent Péter Templomba.
Berecz Dénes és Varga Dániel az altemplomban kép: Beberika Dorina
„A templom az egyik legsűrűbb jelentéstartalommal bíró épület az utcában. Jelentősége, hatása, messze túlmutat az utca keretein. Jelenléte megteremti a szűkebb (és tágabb) környezetében a tér és idő „duális felosztását”, a szent és a profán vonatkozásokat. A rítus, az ünnep és a hétköznapok szétválását. Egy fókuszpont. Gondolatok, hitek, akaratok szándékok, és sok-sok ember története sűrűsödik benne, kötődik hozzá.” Hurták Gabriella
Szerkesztő-riporter: Varga Dániel
