Évek óra húzódik a Bakáts tér felújítása. A kerület még 2016-ban indult el a Főváros a TÉR_KÖZ pályázatán a Bakáts projekttel. A Rádió9 2020. március 5-i műsorában is a Bakáts tér és környékének megújítása volt a téma. Árva Péter önkormányzati képviselő és Fleischer Judit helyi lakos, közösségi tervezési szakértő voltak Borbás Gabriella és Nemesné Singer Edina műsorvezetők vendégei.
A ferencvárosi önkormányzat 2016-ban indult el a Főváros a TÉR_KÖZ pályázatán a Bakáts projekttel, amin végül 250 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A következő években elkészültek a részletes tervek, volt lakossági fórum, kialakult, hogy a Bakáts projektre a kerület összesen 750 millió forintot akar elkölteni. Azaz saját forrásból tenne hozzá fél milliárd forintot. A projektet 2021 decemberéig kell megvalósítani.
Az Árva Péter által vezetett Városfejlesztési Bizottság 2020. február 11-én, a képviselő testület pedig február 13-án tárgyalta a projektet.
ÁRVA PÉTER VÉLEMÉNYE SZERINT AZ ELŐZŐ VEZETÉSTŐL ÖRÖKÖLT TERVET "KIJAVÍTANI KELL ÉS NEM KIDOBNI A KUKÁBA". A FORGALOMCSILLAPÍTÁSRA IRÁNYULÓ MEGOLDÁSOKAT ALAPVETŐEN JÓNAK TARTJA.
A Bakáts térnek a templom előtti részén, illetve a Bakáts utca, tér és Lónyay közötti szakaszán megszűnne az autós forgalom. A környező utcákban ún. hurkokat hoznának létre, azaz a Bakáts térre csak azok hajtanának be autóval, akik ott laknak, akiknek a tér a célállomás. Ezek a hurkok megszüntetnék, minimálisra csökkentenék az átmenő forgalmat. Mivel a Ráday utca felőli hurok a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola, valamint a Hőgyesről a Körútra történő kihajtás miatt is problémás, a Városfejlesztési Bizottság azt a döntést hozta, hogy 2020 nyarán próbaüzem keretében teszteljék a „közlekedési hurok” működését.
A műsorban elhangzott, hogy bár a Bakáts projekt keretében a téren parkolóhelyek szűnnének meg, a Közraktár utcán és az Üllői úton viszont parkolóhelyek létesülnének. Az Üllői úti parkolóhely bővülés valószínűleg csak az M3-as metró középső szakaszának felújítását követően valósulhat meg. A parkolási kérdéskör kapcsán a vendégek és műsorvezetők elkalandoztak, egyes lakossági vélemények szerint az évi 2000 forintos „szinte ingyenes, kerületi parkolási engedélyért” az önkormányzat akár évi százezer forintot is elkérhetne a helyiektől. Ami havi szinten még mindig kevesebb, mint tízezer forintos parkolási kiadást jelentene. Viszont több mint egy évtizede a 2000 forinthoz nem mert hozzányúlni a helyi politikai vezetés.
A műsorban szó esett arról, hogy a TÉR_KÖZ pályázat jelenlegi terveit a főváros SWOT analízis keretében értékelte. A veszélyek között említik a Bakáts utcai földszinti funkciók élénkülésének elmaradását. Fleischer Judit itt tette hozzá, hogy a Bakáts utca egyik oldalán gyerekrendelő, önkormányzati hivatali helyiségek vannak. A másik oldalon is kevés az üzlet, étterem, így nehéz elképzelni, hogy mit fognak csinálni ezen a sétáló szakaszon az emberek.
A SWOT-ANALÍZISBEN A GYENGESÉGEK CÍMSZÓ ALATT A TÚLZOTT BURKOLATI ARÁNY, AZ ÖKOLÓGIKUS SZEMLÉLET HIÁNYA ÉS A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS ELMARADÁSA SZEREPEL.
Árva Péter elmondása szerint a Bakáts tér előző vezetéstől örökölt terve mögött az a tervezői szándék fedezhető fel, hogy legyen a kerületben egy olyan dísztér, ami a Bakáts Fesztivált be tudja fogadni, le tudja bonyolítani. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg Fleischer Judit, hogy
A Bakáts tér jelenlegi felújítási terve letűnt korok felvonulási tereire emlékeztet.
Fontos lenne 30-50 évre, vagy akár még több évtizedre tervezni a teret. Nem célszerű csupán egyetlen, jelenleg működő, néhány napos fesztivál helyszíneként tekinteni rá. Hiszen az évnek van még másik 360 napja is.
A képviselőtestület februárban azt a döntést hozta, hogy 2020 tavaszán közösségi tervezést bonyolítanak le a templom előtti területre fókuszálva. A közösségi mediátor kiválasztása folyamatban van éppen – mondta Árva Péter. Fleischer Judit, aki közösségi mediációs szakértő, pedig hozzátette, hogy az első feltétel megvalósult: a városvezetés hívja életre a közösségi tervezést. További fontos feltételei a sikeres folyamatnak, hogy a bevont szereplőknek csupán töredéke legyen hivatali dolgozó vagy önkormányzati képviselő. A közösségi tervezésnek jól menedzselt, facilitált, többszöri visszatekintést is magába foglaló folyamatnak kell lennie. Ez általában nem megy egyik napról a másikra.
És ezzel a műsor végén elérkeztünk a közösségi tervezés eredményességét feszítő problémakörhöz: hogyan lehet nem „letudósan” megvalósítani a helyiek bevonását és a 250 millió forint TÉR_KÖZ pályázati forrást is felhasználni. Várjuk az önkormányzat tájékoztatását.
A Rádió9-ről bővebben itt olvashattok: „Ha nincs játszótered, teremts magadnak”.
