Karácsonyi pulyka helyett csülök osztás rászoruló ferencvárosi családoknak és ajándékok a legszegényebb gyerekeknek – ezek vannak a búcsúfeladatai között, végezve ezeket egyszerre az önkormányzati és az alapítványi sapkájában. A nyugdíj előtti hetekben vajon milyen történetekből tud még töltődni? Barna Era portré-beszélgetése Gedeon Andorral, a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények 30 év után nyugdíjba vonuló igazgatójával.
Kihívások az egykori Dzsumbuj gettó lakosai kapcsán, napokig tartó fénymásolás és adatgyűjtés a menekültek szó éves beszámolóba kerülése miatt, és a védett lakások kerületi rendszerének alapjai. Feladatok és történetek a Gegesy, a Bácskai és a Baranyi polgármesteri érából. S végül személyes vallomás segítői attitűdje gyökereiről, amelynek pontos részletei egy „Istennek fenntartott helyen” vannak őrizve…
A 2020 január 23-i adásunk a védett lakásokról itt >>>
Nála jobban nemigen ismeri más a ferencvárosi szociális ellátórendszer alakulásának krónikáját, működését, annak minden erősségével és hibájával együtt. Gedeon Andor, aki eredetileg gyógypedagógus, majd később szociálpolitikai végzettséget is szerzett, kezdetektől fogva vezette és még vezeti – alig két hétig – a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézményeket, rövid nevén a FESZGYIT, amely tavaly volt éppen 30 éves. Csak érzékeltetve néhány példával, hogy mi mindent is foglal magába ez komplex intézmény: Család- és Gyermekjóléti Központot, Kapcsolattartási Ügyeletet, a H52 Ifjúsági Iroda és Közösségi Teret, Óvodai-Iskolai Szociális Segítő Csoportot, Díjhátralék-kezelő és Lakhatást Segítő Központot, Gyermekek Átmeneti Otthonát, Házi Segítségnyújtást. Időskorúak Nappali Ellátását, Szociális Étkeztetést, Szenvedélybetegek Nappali Ellátását, Időskorúak Gondozóházát, Családmentori Csoportot, Mentálhigiénés Csoportot – még felsorolni is sok, hát még felelősen működtetni ennyi ideig! Gedeon Andor munkáját sokszor elismerték az elmúlt három évtizedben, de most a kitüntetéseit nem soroljuk, annál is inkább nem, mert ahogy ő mondja, ha az utcán valaki ráköszön, hogy „hogy van Andor bá’ ?” , az neki a legjobb visszajelzés arra, hogy valamit talán jól csinált.
Alig két hét múlva nyugdíjba vonul. Utolsó munkanapjait most a pandémiás időszakban és a korlátozások között, sajnos nem a klasszikus búcsúzkodásokkal, és végiglátogatásokkal tölti, hanem munkával, hiszen az adventi időszakban sok rászoruló családnak szeretnének évvégi támogatást nyújtani és azoknak is időben célba kell érniük.
Beszélgetésünk három részre bontható: indulunk a jelenből, mi jellemzi az utolsó napokat és miből lehet töltekezni, aztán szó lesz arról is, hogy a három évtized három polgármesteri időszaka milyen kihívásokkal volt tele – persze mindenhol személyes és szakmai történetekkel illusztrálva a korszakot. Ahogy az interjú után mégegyszer összefoglalta és kérte, tűzzük is ide még, ha lehetséges: a Gege- korszak “rendszerváltó”, izgalmas hangulatú volt, főleg az eleje. A Bácskai korszak ehhez képest “túlhierarchizáltnak” mondható volt, de személyes kapcsolata vele is korrekt volt, majd Baranyi Krisztina időszakában visszaköszönt a “rendszerváltó” hangulat, melyben kapcsolatukat szintén nyitottnak, közvetlennek gondolja.
S végül az is ki fog derülni, hogy az Andorra jellemző segítői attitűd gyökerei honnan erednek, miből táplálkoznak. Megrendítő és megható volt hallgatni vallomását arról, amiről csak mostanában kezdett beszélni a nyilvánosság előtt, s amelynek részleteit még a családtagjai sem ismerik. A Rádió 9 december 18-i podcastjának szerkesztője Barna Era.
A Rádió 9 életrehívója és támogató szervezete a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, együttműködő partnere a Kilencben az élet oldal és a Tilos Rádió. A podcast összeállításában közreműködött Sarkadi Péter.