Köztereink, közparkjaink tisztasága, gondozottsága fontos mércéje az életminőségünknek, hiszen ki érezné magát komfortosan piszkos, elhanyagolt környezetben, szemétkupacokat és kutyapiszkot kerülgetve, csikkekben gázolva. Budapest, s így Ferencváros egyes részein sajnos ezt tapasztalhattuk éveken keresztül. Így nem véletlen, hogy a tavalyi önkormányzati választási kampány egyik hívószava szinte minden ellenzéki polgármester-jelöltnél a köztisztaság javítása volt. Egy év után arra voltunk kíváncsiak, most mi a helyzet a kerületben, a lakosok érzékelnek-e változást, hogyan működnek a köztisztasággal kapcsolatban feladatokkal rendelkező intézmények.
Idén október-novemberben a Kilencben az élet oldallal közösen kérdőíves felmérést készítettünk, amelyben 375 lakos válaszolt a köztisztaságot érintő kérdésekre. A podcastban megszólaló helyi lakosok ráerősítettek a felmérés eredményeire, miszerint egyelőre a köztisztaság területén markáns változás nem tapasztalható. Az általános vélemény továbbra is az, hogy nem elég tiszta, nem elég gondozott Ferencváros.
A köztisztasági kérdőív eredményei
A kérdőív eredményei alapján, hogy Belső-Ferencvárost, a Ferenc tér és Tompa utca, a JALT Nagyjátszótér, Nyúldomb környékét tisztábbnak tartják a lakosok, mint a kerület többi részét. Középső-Ferencvárosban a Mester utca, a Haller utca és a Vágóhíd utca környékét inkább koszosnak és gondozatlannak tartják a lakók, de leginkább a Boráros tér tisztaságával elégedetlenek. Külső Ferencvárossal kapcsolatban több olyan szöveges véleményt is megfogalmaztak a lakosok, miszerint a belső kerület részekhez képest a külső területek mostohagyerekek, ezeket az új vezetés is elhanyagolja. A JALT-on leginkább az Ecseri és a Pöttyös utcai metrómegállók környékének állapotát kifogásolták.
A kérdőív arra is lehetőséget adott, hogy feltérképezzük a problémák okait, egyfajta problématérképet állítsunk fel, ami alapján feladatok is kirajzolódnak az önkormányzat vezetése számára. A műsorban ismertetjük ezeket, és más kerületek jógyakorlatairól is beszámolunk.
Mit mond a FESZOFE igazgatója?
A felmérés eredményei tanulságosak lehetnek a ferencvárosi köztisztaság első számú felelőse, a FESZOFE, azaz a Ferencvárosi Szociális Ellátó Szolgálat számára is, így Márton Józsefet, a FESZOFE új igazgatóját is megszólaltattuk. Márton elmondta, hogy hasonlóan ítéli meg a helyzetet, mint amit a felmérés mutatott. Fontosnak tartaná, ha szemléletváltás is végbe menne, tehát abban erősítenék az embereket, hogy ha nem dobjuk el a szemetet, akkor nem kell érte lehajolni, és akkor a FESZOFE munkaerő kapacitását másra lehetne fordítani. Az igazgató beszámolt arról, hogy a cégnél most nagyjából 90 ember látja el a közterületi tisztasági, parkgondozási feladatot, de ennél több munkatársra lenne szükség. Mivel a FESZOFE szociális foglalkoztató, a munkaerő egyharmada csökkentett munkaidőben dolgozik, vannak megváltozott munkaképességűek, olyanok is, akik korábban tartósan munkanélküliek voltak. Az igazgató hangsúlyozta, szeretné motiválni a dolgozókat, szeretné az emberi oldalukkal való foglalkozást erősíteni, mert úgy látja, hogy ha van céljuk, akkor képesek és akarnak is dolgozni. Szóba került a kerületszerte sokat emlegetett takarítógép is, amelyről az igazgató elmondta, hogy minden nap dolgozik, tisztítja a kerület utcáit, de szükség lenne további beszerzésére is. Kiemelte azt is, hogy fontos számára a kommunikáció a kerület lakosaival, és fölvette a civilekkel is a kapcsolatot, már volt is közös faültetésük a 10 millió fa ferencvárosi csoportjával.
A főkertész és a Közterület Felügyelet vezetője
A felmérésben több lakos is kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a parkok és zöldfelületek gondozása kívánni valót hagy maga után, és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy nagyon hiányzik egy főkertész a kerületben. Megkerestük Rákosi Viktóriát, aki szeptember óta félállásban a József Attila-lakótelep kertésze. Kedd, szerda és pénteki napokon a JALT ügyfélszolgálaton, a Toronyház utca 3/d szám alatt lehet vele találkozni.
A kérdőív kitöltői közül sokan fogalmazták meg azt, hogy a köztisztaságon úgy is lehetne javítani, ha szankcionálnák pl. a szemetelést, vagy az építkezéseknél a kivitelezőket jobban ellenőriznék, hogy megtesznek-e mindent a kiporzás megakadályozása, az építési hulladék elszállítása érdekében. A Közterület-felügyelet igazgatóját, Rimovszki Tamást kérdeztük ezekről. Az igazgató részletesen beszámolt a bírságolás jogszabályi hátteréről, a gyakorlattal kapcsolatban azonban inkább a nehézségeket tárta elénk. A közterület felügyelők idén 13 esetben tudtak kiszabni helyszíni bírságot köztisztasági szabálysértés miatt. Hasonló nagyságrendben kezdeményeztek eljárást a helyi rendelet alapján, építőcégek ellen. Illegális hulladékkihelyezést pedig 68 esetben “füleltek le”.
Zárszóként megfogalmaztuk: ahhoz, hogy tisztábbak legyenek a köztereink, sokkal több takarításra lenne szükség, de az is legalább ennyire fontos, hogy mi, lakosok felelősnek érezzük magunkat a kerületünkért és a szűkebb meg tágabb környezetünkért.
