Atlétikai Stadion Ferencváros

Itt az ideje, hogy leállítsák az atlétikai stadion beruházást?

Mekkora bevételkiesést okoz Ferencvárosnak az, hogy a kormány a koronavírus-járványra hivatkozással forrásokat vont el az önkormányzattól? Itt van-e az ideje, hogy nyílt levélben kiálljunk az atlétikai stadion beruházás leállításáért? Megismerhető-e a tanítónéni a neten keresztül? Hogyan boldogulnak az iskolaválasztással azok a családok, akiknek idén nem volt módjuk személyes találkozásra vagy nyílt napon részt venni? Mi lehet a következménye hosszabb távon a digitális tanrendű oktatásnak? Hogy a rosszból kisülhet valami jó is, arra példa a Hackathon, amely fejlesztőket és ötletgazdákat állított csatasorba a koronavírus elleni küzdelemben.

Nemesné Singer Edina, Bencsik Márta

A Rádió9 2020. április 16-i adásában folytattuk annak a bemutatását, hogy milyen az élet Ferencvárosban a koronavírus-járvány idején. Nem csak pillanatképet adtunk az éppen aktuális helyzetről, de a hosszabb távú hatását, a következményeket is áttekintettük, miközben ismertettünk olyan igazán kreatív megoldásokat, amelyek segíthetnek az otthoni és kórházi körülmények jobbá tételében.

3-3,2 milliárd forint bevételcsökkenés – mennyibe kerül a kormány válságkezelése Ferencvárosnak?

Az önkormányzatokra a koronavírus-járvány elleni védekezésben, a pandémia okozta károknak az elhárításában nagy teher hárul. Hozzájuk fordulnak közvetlenül a lakosok és a vállalkozások is segítségért ahhoz, hogy átvészeljék a nehéz időket: a jövedelemkiesést, a megszűnt munkahelyeket, a járvány miatt bezárt vállalkozások befuccsolását. Ráadásul a kormány több feladatot közvetlenül is a helyi önkormányzatokra delegált, de anyagi forrásokat nem tett hozzá, ehelyett intézkedéseivel inkább megsarcolta a helyhatóságokat. Reiner Roland alpolgármester úgy számolt, hogy kb. 3-3,2 milliárd forint bevétel esik ki a kormányzati elvonások és az elmaradó bevételek miatt. A gépjárműadó elvétele, az ingyenes parkolás elrendelése, az idegenforgalmi adó felfüggesztése erre az évre, és még februárban a kiemelt állami beruházásokra vonatkozóan a területhasználati díj fizetési kötelezettség eltörlése következtében Ferencváros költségvetésének 15-16 százalékát érintették a kormány bevételelvonó rendelkezései. Az alpolgármester arra is rámutatott a beszélgetésben, hogy a kiadások is csökkennek valamennyivel, hiszen pl. a kulturális rendezvények, idősügyi programok elmaradnak, és a tavalyi költségvetésből sem költötték el a betervezett összes pénzt. Így nagyjából ezek az összegek pótolják a bevételkiesést. De a kötelező feladatokon kívül ebben az évben nem lesz keret olyan programokra, mint például a háztömb-rehabilitáció folytatása.

Tíz ellenzéki képviselő kéri Baranyi Krisztinát, hogy álljon ki az atlétikai stadion beruházás leállítása mellett

Dr. Mátyás Ferenc önkormányzati képviselő (Momentum)

Dr. Mátyás Ferenc önkormányzati képviselő (Momentum)

Dr. Mátyás Ferenc önkormányzati képviselőt arról kérdeztük, hogy miért éppen most és miért a polgármesternek szól az a nyílt levél, amelyben 10 ferencvárosi önkormányzati képviselő azt követeli, hogy állítsák le az atlétikai stadion beruházását. A képviselő elmondta, a nyílt levelet a polgármesternek címezték, de a kormány ellen szól. Látva azt, hogy a kormány gazdaságvédelmi akciótervében szinte naponta sarcolja meg újabb elvonásokkal az önkormányzatokat, hogy megtöltse a járványalapot, a ferencvárosi Új Pólus és Demokraták frakciójának a képviselői azt javasolják, hogy állítsák le az atlétikai stadion projektet, és az arra szánt 170 milliárd forintot fordítsa a kormány a járvány elleni védelemre, az egészségügyi és gazdasági válság enyhítésére. Hozzátette, nem bíznak a kormányban, hogy ha megvalósul az építkezés, az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti helyi érdekű beruházások (óvoda, orvosi rendelő stb,) is elkészülnek a stadionnal együtt.

A jelenlegi különleges jogrendben a polgármesternek van felhatalmazása arra, hogy az atlétikai stadion projektre vonatkozó korábbi önkormányzati támogató határozatot megváltoztassa. Baranyi Krisztina polgármester a képviselőknek levélben válaszolt, amelynek a tartalmi kivonatát elküldte a Rádió9-nek. Ebben rögzítette, hogy a stadionépítési boom szerinte sem az ország érdekét szolgálja, és nem örül annak, hogy a Vituki helyén majd egy stadion lesz. Viszont a terület az államé és pénze is a kormánynak van, a miniszterelnök pedig a stadionépítésre van “rágyógyulva”. A kormánnyal való megállapodás nélkül nincs lehetősége a kerületnek befolyásolni a terület sorsát. A polgármester megerősítette, hogy a tavaly novemberi egyezség a kormánnyal megfelelő volt, mert a kerület több mindent profitálhat belőle. De az is lehet, hogy megsem valósul maga az atlétikai vb, egyébként is most még csak a tereprendezés folyik, semmi jóvátehetetlen dolog nem történt. Baranyi Krisztina azt hangsúlyozta, hogy a kerület alkupozícióját hátrányosan befolyásolhatja, ha most a projekt felmondását követelik, mert akkor nagyon nehezen lesz kikényszeríthető a megállapodásban rögzített beruházások - az óvoda, szakrendelő, tiszta Duna-ág, a Koppány utca, Földváry utca rehabilitációja – megvalósítása. “Ezt nem szeretném elősegíteni.” - fogalmazott a polgármester.

Hogyan zajlik az óvoda és iskolaválasztás a járvány idején?

A veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések az élet minden részét érintik. A legnagyobb változás talán az oktatás területén következett be. Idén például elmaradtak az óvodai nyílt napok, az iskolai betekintők is. De vannak kreatív megoldások arra, hogyan lehet ovit, bölcsödét, iskolát választani személyes benyomásokat nélkül. Egy anyuka azt mesélte el nekünk, hogy ő kérdőívet szerkesztett az óvodáról, amit különböző FB csoportokban is megosztott, és így tájékozódott.

Hogy milyen a jó iskola, arról az utca emberének az elvárásait és egy szakember véleményét közreadtuk. Meixner Vera szakpszichológus azt emelte ki, hogy az iskolaválasztás alapvetően a szülő felelőssége. Helyes, ha bevonják a gyereket, de rá hárítani a döntést nem szerencsés, mert túl nagy terhet ró a gyerekre.

Szabó Andrea politológus, oktatási szakértő arról beszélt, hogy a most kényszerből bevezetett digitális tanrendű oktatás több szempontból is egy tesztelési folyamat. Tesztelése annak, hogy a tanároknak milyen új, vagy eddig kevéssé használt kompetenciákat kell mozgósítani a digitális oktatáshoz, a módszertani sokszínűség jegyében. Tesztelése annak is, hogy a digitális oktatás során feldolgozott tananyag miként viszonyul pl. a NAT által meghatározott tananyaghoz, és próbája annak, hogy a diákok és tanárok közötti kapcsolat hogyan alakul a digitális platformon. Az is most derülhet ki, hogy a digitális bennszülötteknek számító iskolások vevők-e egyáltalán különböző digitális oktatási formákra.

A Mentsük meg az oktatást, azaz a Save education a Hackathonon

A távoktatással, távtanulással azoknak a gyerekeknek van a legtöbb nehézségük, akiknek a feltételek sem állnak rendelkezésükre. Akiknél az eszközök adottak, ott az IT világ tud segíteni abban, hogy megfelelő alkalmazások is rendelkezésre álljanak. A Mentsük meg az oktatást, azaz a Save education az április 3-6-tól megrendezett Hackathon egyik kategóriája volt. Maga a verseny a Hack The Crisis Hungary nevet viselte, és konkrét célja az volt, hogy Magyarország fejlesztői olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a koronavírus okozta nehéz helyzetben támogatják a kulcsfontosságú szakembereket, szervezeteket, közösségeket, illetve oktatási intézményeket.

Műsorunkban versenyző és mentor is megszólalt. Vér Zsuzsanna az egyik nyertes program fejlesztője, a CoviBed projektjüket mutatta be, ami egy valós idejű rendszer a koronavírusos betegágyak követésére, az ágyakon feltüntetett QR kódok és egy központi adatbázis alapján. A csapatok a munkára rendelkezésre álló 48 óra alatt mentorokkal is konzultálhattak, egyikük, Lénárt Éva arról beszélt nekünk, hogy számára az volt a fontos, hogy hogyan tud empátiát bevinni egy nagyon technológia vezérelt terméktervezési folyamatba.

A Hackathonra érkezett 134 megoldás között ott volt az adás egyik műsorvezetőjének, Nemesné Singer Edinának a csapata is. Edina elmesélte, ők egy olyan megoldáson dolgoztak, aminek eredményeképpen egy gyorsteszt és egy okostelefon segítségével bárki meggyőződhet arról, hogy fertőzött-e, átesett-e a fertőzésen. A szakhatóság pedig követheti a tesztek eredményét, be tud avatkozni, ha szükséges és ugyanakkor egy átfogó adatbázist is kialakíthat a lakosság fertőzöttségéről. A megoldást tovább fejlesztik, keresik az együttműködőket, elsősorban az EU-ban, mert Magyarországon jelenleg nincs igény a tömeges tesztelésre.

Az összes hackathon projekt ezen a linken megtalálható: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1IlwyosrPcTX8EjYC3zVQGUvTEHhJ9OkmsT8d0gUMOt4/edit?usp=drive_web&ouid=105277670230661523637