Árva Péter, ferencvárosi önkormányzati képviselő, a Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság elnökének írása az Ecseri úti metrómegálló felszínrendezési terveiről.
Az Ecseri úti metrómegálló felszínrendezése régi tartozása a kerületnek a tér használói felé. A tér jelenlegi formáját 1980-ban a metró átadásával nyerte el, és mivel sajnálatos módon a jelenlegi metrófelújítás keretében nem valósult meg a metrófelszín rendezése, Ferencváros Önkormányzatára maradt ez a feladat.
Ecseri úti metrómegálló a Postás munkásszállóról, 1982 – Fortepan / FŐMTERV
Ecseri úti metrómegálló a Postás munkásszállóról, 1982 – Fortepan / FŐMTERVAz archív képeken jól látszik, hogy nem történt sok változás az elmúlt 42 évben a területen: a ferencvárosi oldalon a parkoló már akkor is telve volt, a növénykazetták ugyanolyanok ma is, csak a pavilonok száma nőtt meg, néhol a zöldterület rovására. A pavilonok megjelenése és elburjánzása azért is fájó, mert a képek tanúsága alapján, a területre már korábban megépült az a szolgáltatóház, amelyben jelenleg is áruház található.
Sok vita után Ferencváros Képviselőtestülete 2021. szeptember 9-én 450/2021. számú határozatában úgy döntött, hogy a területen lecsökkenti a pavilonok számát, és egy lakosság bevonását biztosító kutatást végeztet el a területre. A kerület a kutatás lefolytatására felkérte az Urban Dialog munkatársait, akik 1625 fő véleményét tudták becsatornázni a kutatásukba, melynek eredménye az alábbi linken olvasható https://www.kozossegitervezes.hu/dialogs/az-ecseri-uti-metromegallo-megujulo-kornyezete/questionnaire .
A közvéleménykutatás alapján a tér használói elsősorban pékség, zöldség-gyümölcs, papír-írószer, bisztró, kulcsmásoló funkciókat szeretnének a kérdéses területen. Az is egyértelművé vált, hogy a többség, 42%, sokkal kevesebb, csak 4-5 pavilont szeretne a területre, 10,5% mondta, hogy egyáltalán nem kell pavilon, 16%, hogy 9-10 pavilonra van szükség, és 31,5% mondta, hogy maradjon meg az összes pavilon.
A kutatás elkészülte után két döntést hoztunk: az önkormányzat a pavilonok számát jelentősen szeretné csökkenteni, illetve a területre fejlesztésére nyílt tervpályázatot írt ki.
Nyílt tervpályázat
A nyílt tervpályázat kapcsán egy kicsit álljunk meg, hogy tisztázzuk, hogy hogyan is tud egy kerület közpénzt elkölteni, hogyan biztosítható a verseny és az átláthatóság. Az egyik út az árverseny. Pontosan meghatározzuk az elvárt szolgáltatás tartalmát, és utána a legolcsóbb szolgáltatótól rendeljük meg a szolgáltatást. Jelen esetben amiért fizetünk azok tervek, műszaki tervrajzok. A tapasztalat sajnos az, hogy a tervek színvonala silányabb lesz, ha pusztán az árverseny dönt. A másik lehetőség a tervezők kiválasztására a tervpályázat. A tervpályázaton név nélkül, az anonimitás maximális biztosítása mellett indulnak tervezők, a bírálók a legjobb koncepciókat díjazzak és a kerület a nyertes pályázóval köt szerződést. Igen ám, de milyen áron? Tervpályázat esetén az a menetrend, hogy tárgyalásos úton jut el a győztes és a megrendelő a megállapodásig, amihez a kamarai díjtáblázatok adnak segítséget.
A pályázat lebonyolítását a kerület vagyonkezelő cége, a FEVIX folytatta le, ők biztosították a technikai és jogi lebonyolítást. A pályázat teljesen nyilvános volt, annak lebonyolítása az állami felületen történt: https://www.oeny.hu/oeny/tpalya/adatlap/ecseriutmetropalyazat. A bíráló bizottságban fele-fele arányban voltak szakmai szereplők: Erő Zoltán (Budapest főépítésze), Grabner Balázs (Korzó Tervező Stúdió) és Nemes Zoltán (Vár-Kert), illetve politikusok: Baranyi Krisztina (polgármester), Hidasi Gyula (JALT Részönkormányzat elnöke) és jómagam, Árva Péter (Városfejlesztési Bizottság elnöke).
A pályázatra 6 pályamű érkezett. Az anonimitás biztosítása érdekében a pályázatok bontását a FEVIX munkatársai végezték, és csak miután meggyőződtek arról, hogy a tervlapokon nincs semmilyen azonosító jel, kapta meg a terveket bírálatra a zsűri. A zsűri munkája a tervek csekély száma miatt sajnos könnyű volt. A kapott pályaművek közül egyértelműen három magasodott ki: az Unitef 83 (EUT-01), au.room (EUT-02) és a Bakáts tér felújítási terveit is jegyző Garten Stúdió (EUT-05) terve. Természetesen a pályázók személyét a bírálók a zsűrizés után tudták meg, az elbírálás során csak a pályázatok sorszámát használtuk. A maradék három pályamű vagy koncepciójában, vagy kidolgozottságban alatta maradt az előbbieknek, ezért csak a fenti három pályaműről írok a továbbiakban, a pályázat zárójelentésének felhasználásával, de alapvetően a saját szubjektív mérnöki és várospolitikusi véleményemet leírva.
Az Unitef ’83 (EUT-01) által beadott színvonalas terv koncepcionálisan nem tesz nagy változást a tér szerkezetén, az inkább csak a jelenlegi tér „ráncfelvarrása”: a terv átszabja a zöldsávokat, a megváltozott környezethez igazítva a gyalogos közlekedés útvonalait, de nem ad a térhez hozzá semmi különlegeset. A részletesen átgondolt és kidolgozott terv színvonalasan kezeli a zöldterületeket, megnöveli azok méretét, azonban számos erénye mellett hiányzik belőle a tér átalakítását célzó, átfogó vízió.
Unitef ’83 terve
Unitef ’83 (EUT-01) – Madártávlati kép
A terv megfelelően kezeli a közlekedési kapcsolatokat, a gyalogos-kerékpáros felületek általában koncepcionálisan helyesen tervezettek, de nem oldja meg az Üllői úton átkelő gyalogosforgalom és az Üllői úti kerékpárút kereszteződésének problémáját. Hibás megoldás az is, hogy az áruház melletti meglévő parkolót jelenlegi formájában őrzi meg, és bár örvendetes, hogy a térre egy kis játszóteret épít, de hiba, hogy azt a parkoló mellé helyezi.
Unitef ’83 (EUT-01) – Alaprajz
A terv az áruház homlokzata előtt árnyas, fásított sétányt (promenád) hoz létre acélsodronyos növényfal létesítésével, és hasonló kialakítású árnyékoló szerkezettel kezeli a tér közepén kialakított találkozási pontot is. Ezen a kis teresedésen kerülnek elhelyezésre a fókaszobrok is.
Unitef ’83 (EUT-01) – Sétány a fókákkal
A pályázati kiírásban kért pavilonokat konténer házak telepítésével oldja meg, a pavilonok elhelyezése logikus, igazodik a gyalogosközlekedés új rendszeréhez. Jelentős hiba azonban, hogy a pavilon egységek között kisebb hézagokat hagy, ami a kereskedelmi egységek környezetének szlömösödését idézheti elő. Végül hiányzik a pavilonokból az egyedi, térre jellemző karakter is.
Unitef ’83 (EUT-01) – Pavilonok
au.room terve
Az au.room (EUT-02) terve egy erős építészeti koncepcióval dolgozott: az Üllői úttal párhuzamosan a metróból kivezető lépcsők felett hoz létre egy új, egységes, uralkodó tömeget. Ebbe az épülettömegbe kerülnek be a pavilonok.
au.room (EUT-02) – Madártávlati kép
Az építmény lefedi a metróállomás feljárólépcsőit is. A délkeleti oldalon a metrókijáratnál kialakít egy kis teresedést, ezen a téren kerülnek elhelyezésre a fókák. Az épülettömeg közepén a pavilonok elmaradásával egy nyitott fedett tér alakul ki, ami akár közösségi térként is üzemelhetne.
au.room (EUT-02) – Épület délkeleti vége
Az épület túlsó, északkeleti végén kávéház és játszótér alakít ki egy nyugalmas, pihenést szolgáló térrészt.
au.room (EUT-02) – Épület északnyugati vége
A tér tájépítészeti kompozícióját a csíkszerű tömegen túlmenően két központi, „tócsaszerű” zöldfelület határozza meg, amelyet keresztül vág a pavilonsor tömege és sétánya. Ez a téralakítás kellően nagyvonalú, azonban nem kedvez a funkcionalitásnak: az önkényesen kiválasztott sétány igazából nem vezet sehova, és a közlekedési irányokat lefedő utacskák felszabdalják ezt a két nagy zöldfelületet.
au.room (EUT-02) – Átnézeti alaprajz
A nagyvonalú építészeti koncepció sajnálatos módon túlzottan leegyszerűsítő, minimalista, az egyszerű építészeti nyelv nem tudja kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a tér „kapu” helyzetéből adódnak, az épület nem válik karakteralkotó elemmé. A pavilonok elhelyezése is kissé esetleges, további átgondolást igényelne.
au.room (EUT-02) – A pavilonépület alaprajza
Garten Stúdió terve
A Garten Stúdió (EUT-05) terve is egy erős koncepcióra van felfűzve, lényege, hogy a tér templom felé eső oldalán helyezi el a pavilonokat, amik így kialakítanak egy közösségi teret. Az épületeket egy egységes, könnyed előtető fedi karakteres épülettömeget létrehozva. A terv egyértelműen a legrészletesebben kidolgozott pályamű volt.
Garten Stúdió (EUT-05) – Madártávlati kép
A terv pozitív eredménye a meglévő zöldfelület növelése és azokon a háromszintes növényállomány megteremtése a meglévő kiemelési síkok megtartásával. Jó gondolat a parkoló áthelyezése és a beékelt terület felhasználása, de nem elegendő a tervezett parkolószám, amit a panelek oldalán merőleges, vagy 45 fokos kialakítással lehet pótolni. Fájó hiba, hogy a terv nem gondol az északi irányból metróval érkező, és Kőbánya felé igyekvőkre, akikre egy nagyobb kerülőt kényszerít.
Garten Stúdió (EUT-05) – Madártávlati kép
Nagyon pozitív az egységes arculat kialakítása, ami városképi szempontból a hely identitásának jobb megítélését fogja eredményezni. A körkörös térképzés szétválasztja az átrohanó és a téren maradó emberek csoportjait. Ez a koncepció képes megállítani az áthaladó embereket, élményt és lehetőséget nyújtva a számukra és nem csak bekonzerválva a meglévő állapotot, ami a legfontosabb pozitív érdeme ennek a pályaműnek.
Garten Stúdió (EUT-05) – Előtető és pavilonok
Az előtetők alatt könnyed, átlátszó üvegpavilonok állnak. A körkörös tér közepén kerültek elhelyezésre a fókák a szükséges vízfelülettel.
Garten Stúdió (EUT-05) – Központi tér, fókákkal és pavilonokkal
Sajnálatos, hogy pont a koncepcionálisan kiváló pavilonokat fedő tető épületszerkezeti és tartószerkezeti szempontból teljesen átgondolatlan. Probléma továbbá, hogy az íves üvegszerkezetek jól átláthatóak, de nagyon sérülékenyek, illetve számos egységben nem megoldott a raktározás, és a mosdók használata sem. Ez azt jelenti, hogy pont ez a karakteres elem fog jelentősen átalakulni a tervezés további fázisaiban. Végül meg kell jegyezni azt is, hogy ez a pavilonkialakítás volt messze a legköltségesebb az összes közül, ami egyszerre vet fel megvalósulási és üzemeltetési kérdéseket.
Garten Stúdió (EUT-05) – Pavilonok
A bírálóbizottság a pályázatok értékelésénél végül azt a döntést hozta, hogy a fentebb ismertetett három pályaművet díjazza. A sorrend is viszonylag gyorsan kialakult, az erős koncepciójú és nagyon színvonalasan kidolgozott Garten Stúdió az első, utána a szintén alaposan kidolgozott, de erős koncepció nélküli Unitef ’83 a második, és végül az erős koncepcióval rendelkező, de több helyen megbicsakló au.room a harmadik. Azon hosszabb vita volt, hogy osszunk-e ki első díjat, azaz akarjuk-e a legjobb pályaművet megvalósítani. Itt megállnék egy kicsit. Nem kell mindenáron a legjobb pályázatot megvalósítani! Ahogy gépjárművásárláskor sem a legjobb autót vesszük meg, hanem tucatnyi szempontot mérlegelük, a pályamű értékelése ugyanígy nagyon sok elemből áll össze: koncepció, kidolgozottság, költségek… csak hogy néhányat említsek. Kiváló épületek születtek úgy, hogy nem a nyertes pályaművet valósították meg. Számomra aggályos volt a legjobb pályamű épületszerkezettani és tartószerkezeti átgondolatlansága, ami garantálja, hogy az elkészült épület nem fog megegyezni a pályázat látványterveivel. Szintén komoly aggályaim vannak az épület költségei miatt, jobban örülnék, ha a közpénzt olcsóbb pavilonokra és igényesebb zöldfelületekre költenénk. Ezzel a véleményemmel végül kisebbségben maradtam, végül a bizottság a Garten Stúdiónak ítélte az I. díjat. Nem adtunk ki II. díjat, az Unitef ’83 III. díjban, az au.room megvételben, részesült. A megvétel az olyasmi, mint egy IV. díj, kevesebb pénzjutalommal jár, mint a III. díj, de a pályáztató jogot szerez a tervnek, vagy részleteinek felhasználására.
Íme hát a végeredmény:
Garten Stúdió (EUT-05) I. díj
Unitef ’83 (EUT-01) III. díj
au.room (EUT-02) megvétel
Hogyan tovább? A pályázat eredményeként tárgyalások kezdődnek a nyertes Garten Stúdióval, hogy készítse el a tér terveit egészen kiviteli tervszintig. A terveken van mit csiszolni, és azok fejlődésén rajta kell tartanunk a szemünket. A tervezés nem lesz rövid folyamat, a terv megvalósulásához szabályozási tervet is kell módosítanunk. Az épület annak mérete miatt nagy valószínűség szerint engedélyköteles, kiviteli tervek így hozzávetőleg egy év múlva lehetnek kész, elvileg időben a kivitelezés 2023. év végi megkezdéséhez, és a tér 2024. tavaszi átadásához.
