A Ráday könyvtár Ferencváros legrégebbi gyűjteménye. A kerületi közkönyvtárak bemutatása után számba vettük Hány könyvtár van a Kilencben. Új sorozatba kezdünk, melyben szándékaink szerint az összes könyvtárat bemutatjuk. A több mint 50 részesre tervezett sorozat nyitó cikkében egy nagy múltú könyvtárral, a Ráday Gyűjteménnyel foglalkozunk.
Berecz Ágnes gyűjteményigazgatót kérdeztem.
15 ezresből 150 ezres állomány a Ráday könyvtárban
A Ráday család 15 ezer kötetes magánkönyvtárát (amelyet a 18. században gyűjtött Ráday I. Pál és Ráday I. Gedeon) 1861-ben vásárolta meg a Dunamelléki Református Egyházkerület országos közadakozás segítségével, azzal a szándékkal, hogy ez legyen a frissen alapított pesti Teológiai Akadémia könyvtárának az alapja. A gyorsan gyarapodó állományt 1913-ban helyezték el a Ráday utca 28. földszintjén, ahol a Teológia, a Püspöki Hivatal és a kollégium is helyet kapott. Azóta folyamatosan ott működik (működött, 2019-ig), méghozzá a kezdetektől nyilvános szakkönyvtárként.
A könyvtár alapvetően három térre oszlik: az eredeti bútorral meghagyott műemlékkönyvtárra, az olvasóteremre és a kölcsönzőtérre.
A műemlékkönyvtár berendezve és a költöztetés alatt
A 20. században a könyvtár levéltári egységgel bővült, majd a nyolcvanas években két múzeumi egységgel is (Ráday Múzeum, Kecskemét; Bibliamúzeum, Budapest). A három kulturális intézmény egészét jelenti a Ráday Gyűjtemény elnevezés.
A könyvtár történetéről bővebben olvashatnak: https://radaygyujtemeny.hu/a-konyvtar-rovid-tortenete/
A könyvtár állománya nagyrészt hagyatékokból és adományokból gyarapodott. általános jellemzője az erős bölcsészettudományi irányultság (irodalom, történelem, művelődés- és művészettörténet, filozófia). A gyűjtőkör fókuszában a protestáns – főleg református – teológiai szakirodalom áll. Előzetesen tájékozódni az online katalógusból lehet, melynek feldolgozottsága 65%-os.
A tűzeset után korlátozottan, de működik a Ráday könyvtár
2019. január 23-án gyújtogatás következtében több emeleten kiégett a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcában működő kollégiuma. Ezzel egy épületben működött a Ráday Gyűjtemény, melynek raktára a kollégium épületének alsó részében volt, de csak kisebb mértékben sérült meg. (A tűzesetről bővebben: https://melte.hu/hirek/tuz-raday-kollegiumban)
A könyvtár bejárata és a kiégett kollégiumi épület
Az Egyházkerületi Székház egyes részeit bontásra ítélték, újjáépítését a nem sérült épületrészek gépészeti, műszaki korszerűsítésével és a terek részleges átépítésével is összekötik. Így ideiglenesen költözni kellett. A Ráday utca 28.-ban csak a Bibliamúzeum maradt. Ez az egység folyamatosan működik a bontás-újjáépítés ideje alatt is, legfeljebb néhány rövid időszakra kell majd zárva tartani. A Ráday Levéltár teljes állományát és kutatószolgálatát 2019-ben áttelepítették Budapest Főváros Levéltárába.
A Ráday Könyvtár olvasószolgálatát a MTA központi könyvtárában működtetik az állomány teljes egésze a törökbálinti Depóba került. Az Akadémiai Könyvtárban 2019 őszétől működik a könyvtári gyűjteményrész kölcsönzőszolgálata. Az állomány így hozzáférhető, de 1-2 napot várni kell, amíg beszállítják a kért köteteket. (A keresett könyv emailben előre kérhető az online katalógus segítségével, nem kell kétszer bemenni a könyvtárba).
A könyvtár vissza fog költözni a Ráday utca 28.-ba: új tömörraktár épül a számára és a kölcsönző-olvasói terek is megújulnak. A visszaköltözés céldátuma 2021 ősze. (Biztosra vehetjük, hogy a munkálatok csúszni fognak, és maga a visszarendeződés, illetve teljes újrarendezés is legalább egy évet igénybe vesz a megnyitás előtt.
A Ráday utcai épületben jelenleg a bútorok, irodák költöztetése zajlik. Fotóink ezt az állapotot tükrözik.
A műemlékkönyvtár berendezve és költöztetés alatt
A Ráday könyvtár használata és használói
A gyűjtemény állománya – mind a könyvtáré, mind a levéltáré – elsősorban az egyetemi hallgatók, oktatók és a tudományos kutatók munkáját segíti, de bárki használhatja őket. Mint a nyilvános szakkönyvtárakat, a Ráday Gyűjtemény könyvtárát is alapvetően a 18. életévüket betöltött érdeklődők látogathatják, bár indokolt esetben akár fiatalabbak is kaphatnak kutatási engedélyt.
A kölcsönzőtér a katasztrófa előtt és ma, költöztetés alatt
Kifejezetten kerületi lakosokra vonatkozó kedvezmények, szolgáltatások nincsenek. A katasztrófa előtt éves szinten 300 beiratkozó látogatója volt. Jelenleg az érdeklődőknek az Akadémiai Könyvtárba kell beiratkozniuk. Ez drágább, mint a Ráday, de természetesen az Akadémia Könyvtár használatára is jogosít. Ebben az esetben is be kell iratkozni a Ráday Gyűjteménybe is, melynek használata ebben az átmeneti időszakban ingyenes.
A már majdnem teljesen kiürített olvasóterem
A Ráday könyvtár szolgáltatásai
A könyvtárunk a rendkívüli helyzet miatt jelenleg csak az alapvető könyvtári szolgáltatásokat a helyben használatot és a kölcsönzést nyújtja, és azt is csak az Akadémián.
Emellett a leselejtezett vagy az adományokból állományba nem vett könyvekből még a Ráday utcai épületben becsületkasszás “árusítás” van. (Bejutás a könyvesbolt felől a portás segítségével.)
A becsületkasszás “könyvárusítás”
Korábban volt és a visszaköltözés után újra lesznek: időszaki kamarakiállítások a könyvtár anyagából, előzetes egyeztetés után csoportok fogadása, egyetemi szemináriumi órák tartása (főleg történelem, irodalom és teológia szakos hallgatóknak), könyvbemutatók szervezése, külön programok a Múzeumok éjszakáján és a hasonló nyílt rendezvényeken.
Ebben az átmeneti időszakban a 10 könyvtáros egy része az Akadémia Könyvtárban vesz részt az olvasószolgálatban, másik része pedig a depóban készíti elő az állományt a visszaköltözésre: rendezési, selejtezési, feldolgozási munkákat végeznek.
IX. kerülethez kapcsolódó érdekesség
A könyvtár épületének különlegessége, hogy A Pál utcai fiúkban szereplő Dohánygyárnak a korábbi gyári, majd irodai épülete.
A könyvtár állományában Ferencváros tárgyszóval kevés mű található. A gyűjtemény tematikájához legszorosabban a Református Ferencváros és a kerületi templomokat bemutató kötetek kapcsolódnak.
Kapcsolat a kerületi önkormányzattal
Az önkormányzattal korábban szórványosan volt kapcsolatuk, kihelyezett tanácsülést is tartottak náluk, céltámogatásban is részesítettek az intézményt. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménnyel eddig rendszeres alkalmi kapcsolatban álltak (rendezvények, Múzeumok éjszakája, Ráday utcás alkalmak). Lónyay Utcai Református Gimnáziumból pedig szívesen mentek közösségi szolgálatot végző diákok.
A könyvtáros ajánlja olvasásra, újraolvasásra: Ottlik Géza: Iskola a határon
Ez a kortalan regény, annak ellenére, hogy tökéletesen idézi fel a 20. század elejét, szűkebben egy katonai pályára készítő alsóreál-iskola légkörét, minden időben, minden életszakaszban megszólít minket. Szembesít azzal, hogy indulásunktól kezdve milyen helyzetek és emberi kapcsolatok faragnak minket, és hogy lehetséges-e integráns személyiségnek maradni olyan körülmények között, amelyek éppen ezt igyekeznek ellehetetleníteni. Számítanak-e az elvek? Számít-e az otthonról hozott muníció? Mit jelent a szabadság? Mit jelent a barátság? Mit jelent az összetartás?
Rövid idézet a műből:
Mi hát a baja? Arra gondolt, amit az anyja mondott az első látogatásakor, amikor faggatta őt, hogy mi a baja, és ő nem bírt válaszolni. „Néma gyereknek az anyja sem érti szavát.” Ez volt a baja. Ebben a buta közmondásban benne volt minden baja. Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül. Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek.
