Mert fontos vagy, figyelünk rád, a kínálatot rád szabjuk. Ez lehetne a közös mottója a Rádio9 2020. október 15-ei műsorának első részében felmerült témáknak. „Azzal fogunk tudni toborozni a legjobban, ha a hozzánk járók azt érzik, hogy abban a másfél órában fontosak!” – mondta műsorunkban Pintér Szilvia drámapedagógus, főállásban a Nemzeti Színház Ifjúsági programjának felelőse munkatársával, Balogh Eszter ének- és drámatanárral, a Csillagkórus Egyesület vezetőjével együtt, egy most induló, kamaszoknak szóló drámapedagógia sorozat kapcsán.
Nemesné Singer Edina, Balogh Eszter, Pintér Szilvia, és jobbra Barna Era
MÁV-Aszódi lakótelep
Sokan és sokszor mondják, hogy a MÁV-Aszódi lakótelep Ferencváros igazán elfeledett negyede, amolyan mostohagyerek. A fejlesztések közel sem mennek a Középső-Ferencvároshoz hasonló módon és ütemben, a kulturális és közösségi élet csak pislákol, és sok feszültséget okozó probléma van. Mi legutóbb éppen idén márciusban terveztünk egy élő műsort onnan, miután jelen voltunk egy helyi lakossági fórumon, de akkor a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben magunk is négy fal közé szorultunk. Most annál izgalmasabbnak tűnt a hír, hogy miután önkormányzati felkarolással és támogatással szeptemberben családi piknik szerveződött a lakótelepen, most igazán beindul a KultúrOsztag nevű közösségi klubhelyiség az Osztag utcában. „Mi szeretjük azt a terepet, ahol nem természetes, hogy a srácok színházzal vagy zenével foglalkozzanak”- mondták vendégeink. Vagyis a két drámapedagógus nem ijed meg a kihívástól, de beszélgetésünkből úgy tűnt, pontosan érzik annak felelősségét is, hogy minél jobban sikerül ez a tavaszig tartó folyamat, annál jobban kell majd a folytatás is, ami a közösségfejlesztés egyik szakmailag és etikailag is lényeges minimuma. Persze az már elsősorban nem az ő felelősségük lesz…A KultúrOsztag drámapedagógiai sorozata önkormányzati pályázati támogatással valósulhat meg, az őszi szünetet követően indul a toborzás.
József Attila-lakótelep
Az Aszódiról aztán a József Attila-lakótelepre látogattunk, a Pöttyös utca 11. szám alá, a korábbi Családsegítő Központ helyére. A fiataloknak Öröm -csütörtököt, a melósnak bakancsot és munkaruhát, temetésre gyászruhát ígérnek az odalátogatóknak, sőt, aki hoz valamit, az kaphat is mondjuk a tangazdaságból egy tálka paradicsomot vagy szőlőt. Az ún. támogatói boltot – amit nem szívesen hív a vezetője szociálisnak, mert nem rászorulónak bélyegezve fogadja a vendégeit, és nem hívná igazán boltnak sem, mert nem csak vásárlót lát abban aki oda betér – Tóth Erika fejlesztőpedagógus mutatta be nekünk. Erikával még október elején, az önkormányzat által megrendezett első Civil Kerekasztalon ismerkedtünk meg. Ott akkor az keltette fel az érdeklődésünket, hogy az eredetileg beszédfejlesztő órákat tartó szakember elmondta, hamar rájött, hogy az éhes és fázó gyerekkel nem lehet foglalkozni. Elkezdett ruhákat gyűjteni, ahogyan mindenféle más adományt is, és arra buzdított minket, más szervezetek munkatársait is, hogy szóljunk, ha szüksége van valakinek meleg ruhára, mert bőven jut neki is. Aztán kiderült, hogy a kis „boltban” sokkal több történik, mint adományruhák cseréje. Az átadó-átvevő pont hétfőtől csütörtökig fél 11-től este fél 6-ig van nyitva. Pénteki nyitvatartást is terveznek, de ehhez még nincs elég önkéntesük, így szívesen fogadják a jelentkezőket.
Amíg a Pöttyös utcában „rászabják” a támogató boltot a kedves vevő igényeire, addig az újonnan felállított önkormányzati segélyvonalon ismét várják a járvány miatt különösen veszélyeztetett idős emberek és rászorulók telefonjait. A telefon másik végén olyan képzett szociális munkások ülnek a Segítő Központban, akik sok esetben azonnali segítséget tudnak adni, máskor a jelzett problémát látva, szükség esetén tovább tudják irányítani a telefonálót a megfelelő szakemberhez. Összeállításunkban felidéztük, hogyan működött a tavasszal a központ, melyről Beberika Dorina mesélt nekünk, a H52 Iroda munkatársa, majd egy idevágó részletet megismételtünk a Karantén-kapcsolatok 40 év korkülönbséggel című podcastunkból is. Dóka László, 83 éves ferencvárosi nyugdíjas és Horváth András, 43 éves szabadúszó színész története másoknak is erőt adhat abban, hogy merjenek segítséget kérni, adni és elfogadni. Pandémia ide vagy oda, ebben a helyzetben mindenki nyert. Még Ferencváros is, hiszen ahogy korábban a kerületvezetés is többször hangsúlyozta, a Ferencvárosban elsők közt beindított önkéntes mozgósítás eredménye nem csak a közel 500 fős létszámban mutatkozott meg, de a generációkat összekötő kapcsolatokban is. Most újabb próbája jön a mozgósításnak, amiről Barna Renáta, az alpolgármesteri kabinetiroda környezetvédelmi referense, az újrainduló segélyvonal önkéntes koordinátora mesélt a Rádió9-nek.
Az önkormányzat által újraindított pandémiás zöld szám : 06 – 80 -399-399. A segélyvonal hivatali időben, hétfőn 8:00-17:00, kedd-szerda-csütörtökön 8:00-16:00, pénteken 8:00-12:00 hívható. Önkéntesek jelentkezése ugyanitt.
Kerekerdő park
Műsorunk harmadik részében előbb a Kerekerdő Parkban járva láttunk arra jó példát, hogy milyen az, amikor egy izgalmas kísérlet indulhat el a környékbeli lakók igényeire épülve. Az ADRA Humanitárius Segélyszervezet egy október végi önkormányzati pályázaton kíván indulni, amelyre köztéri közösségi és művészeti projekteket várnak. A kerületben ez idáig még nem dolgozott társaság most arra vállalkozott, hogy a park egyik eddig kihasználatlan részébe életet és aktivitást vigyen. Egy olyan fűzfa-építményt, gyerekeknek szóló játékos bunkert terveznek a helyszínre, amelyet átadása után a helyieknek kell gondozni. Ahhoz azonban, hogy igazán sajátjuknak érezzék ezt az izgalmasnak ígérkező köztéri objektumot az ott élők, már a tervezési szakaszban is meg kell őket hallgatni, be kell őket vonni, mondta el a riportban az Adventista Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezetője Sitkei Zoltán, szociális munkás. A zöldesítés azonban nem csak szabadban, köztéren képzelhető el, hanem akár színházakban is! A zöld tudatosságot növeli A jövő nézőiért elnevezésű zöld színházi társulás is, amelyet tíz színházi, előadó-művészeti intézmény hozott létre. A Miskolci Nemzeti Színház által kezdeményezett együttműködés példaértékű összefogás az ökotudatosság népszerűsítéséért, a színházak zöldítéséért. A Miskolci Nemzeti Színház projektjéhez négy vidéki és öt budapesti színház csatlakozott, köztük a Stúdió K Színház is. A programnak minden intézményben vannak ún. nagykövetei, a Stúdió K-ban Homonnai Katalin színésznő és Schäffer Zsuzsa művészeti titkár vállalták fel ezt a szerepet.
Galvani-híd
Ami a Stúdió K-ban most könnyebbnek tűnik, az a zöld képviselet most a Kiserdővédők esetében igazán nagy kihívás. A Budapest Fejlesztési Központ a lakosság körében egy online kérdőívezést szervezett a tervezett Galvani-hídról levezető út 2. szakaszáról. Négy kiserdő felé vezetett, és két Ecseri út felé vezetett alternatívát mutattak be, egyben bocsájtottak értékelésre, véleményezésre. Hatástanulmányok ezekről a lehetséges útvonalakról készültek. Korábbi műsorunkban már beszámoltunk egy lakossági fórumról, melyet a két Ecseri úti alternatíva témájában szervezett a Ferencvárosi Önkormányzat. Október 12-én a BFK tartott online lakossági Fórumot tartott a 6+1 alternatíváról. Erre egy zoom webinárium formájában került sor, melyen száznál is többen vettek részt. A Kiserdővédők, annak jeléül, hogy az ún. +1-es alternatívát támogatják, +1-es profilképpel készültek az online előadásra. A prezentáció hosszúra nyúlt, a végén kerülhettek sorra az írásbeli, illetve szóbeli kérdések. Ferenczi István kiserdővédő szerint ezzel együtt az online fórum izgalmas volt, most várják levelükre Baranyi Krisztina, Gajda Péter és Karácsony Gergely válaszát. A végleges döntés az útvonalra vonatkozóan tehát december folyamán várható. A lakosság számára a BFK több eseményt, konzultációt nem tervez.
Barna Era és Gönczi Ambrus. kép: Sarkadi Péter
Végül, de nem utolsó sorban foglalkoztunk műsorunk végén a Lónyay utca 26. szám alatti, egykori műemlékház szomorú történetével is, egy napokban megjelent újságcikk nyomán. A valamikor szebb napokat látott épület elfeledett, elhanyagolt évtizedeiről, majd a bontás körülményeiről és a helyére épülő, környezetéhez egyáltalán nem illeszkedő épület tanulságos sztoriját előbb Vincze Miklós, a 24.hu újságírója, majd a Rádió9-nek ideiglenesen otthont nyújtó Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Gönczi Ambrus kommentálta.
