Karantén koncertek, művészeti inkubátorház, alkotások a közterekre, óriásplakát pályázat. Csupa új kezdeményezés az önkormányzat kulturális szcénáján. A régiek is megmaradnak? Milyen kulturális koncepció érvényesül Ferencvárosban? A Rádió9 2020. szeptember 24-i műsorának első órájában Döme Zsuzsanna alpolgármester volt a vendége Bencsik Márta és Oláh Roland szerkesztőknek.
„Én a pandémia idején a terveimnek csak egy részét tudtam megvalósítani, pedig mondtam mindig a kollégáknak, hogy ami az első évben nem indul el legalább piciben, azt aztán nagyon nehéz lesz elindítani, abból nem lesz semmi. De most optimista vagyok, nyáron összekaptuk magunkat, aztán most ősszel fog kijönni néhány dolog” – sorolta az alpolgármester, hogy bízik abban, hogy a tervei megvalósíthatók.
Úgy ítélte meg, a karanténkoncertek sikeresek voltak, mert így az online munka, online tanulás és online kultúrafogyasztás egyhangúságát megtörték. A kerület kisebb utcáiba, a József Attila lakótelepre is eljutottak a zenészek, és bár az elején kicsit nehezen ment, de az Aszódi telepre is el tudták vinni a koncerteket. Az alpolgármester szerint nyilvánvalóan megérte az árát ez a programsorozat, ami a pandémiás időszak utáni koncerteket is beleszámítva szeptember végéig 7 millió 997 ezer forintba került az önkormányzatnak. A kulturális költségvetést a pandémia megnyirbálta, míg a korábban a Bakáts Feszt általában 49 millióból valósult meg évről-évre, az ideit 9 millióból rendezték meg. De Döme Zsuzsanna bevallotta, azért szeretne egyszer fesztivált rendezni 49 millióból, ami akár hetekig, hónapig is tarthatna.
Plakátok, amelyeken nem mosóport hirdetnek
Szeptember 30-án lejár a nem kereskedelmi reklámcélú óriásplakát pályázat, amelyet három témakörben hirdetettek meg: Trianon 100, Társadalmi célú hirdetés, Művészet és Ferencváros szerepelt a kiírásban. Arra vigyáztak, hogy eléggé tág legyen a tematika, tulajdonképpen bármivel lehet pályázni. Az önkormányzat előre nem kötött le plakáthelyeket, hiszen nem lehetett tudni, hogy hány jó pályázatot talál a szakmai zsűri. Itt az a fontos, magyarázta az alpolgármester, hogy – például ellentétben az ARC kiállítással – a plakátok nem kiragadva vannak kiállítva egy téren, hanem a megszokott plakáthelyeken találkozhatnak majd velük az emberek, ami egy plusz erőt ad az óriásplakátok jelentésének.
Döme Zsuzsanna alpolgármester, Bencsik Márta és Oláh Roland szerkesztők. Fotó: Sarkadi Péter
Közösségi művészet
A public art művek legyenek akár köztéri műalkotások, szobrok, vagy installáció, performance, a lényeg, hogy a helyi közösségekkel együtt gondolkodó, az ottani problémákra vagy örömökre reflektáló művek szülessenek – vázolta annak a művészeti pályázatnak a lényegét az alpolgármester, amelytől 8 ferencvárosi helyszínen remélnek olyan műveket, amelyek a társadalmi mondanivalójukkal meg tudják szólítani az arra járót. Korábban ennek volt múltja már Budapesten és az ország nagyvárosaiban is, a Képzőművészeti Lektorátus hirdetett meg éveken át ilyen pályázatokat, de 2010-es évek elején ez is áldozatul esett a központi kultúrairányításnak. „Fontos dolognak tartottam, hogy ezt itt Ferencvárosban mintaértékűen újraindítsuk. Kulturális koncepcióm a kultúrát kivinni az utcára, és a mindennapok részévé tenni a kultúrát és a művészetet.” „Nem a galériák ellen beszélek, szögezte le, csak azt látom, hogy a galéria művészet egy kicsit beszűkült és a kultúrelitnek lett a találkozóhelye. Sokszor olyan szuper dolgok, amik egy galériában megvalósulnak, el sem jutnak egy szélesebb közönségig. Viszont ha az utcán megtalálja egy kortárs műalkotás, akkor ezzel a kortárs művészetet is nyitjuk – mondta. Egy-egy alkotásra maximum 1 millió 350 ezer forintot ad az önkormányzat, ezért legalább két hétig kell láthatónak lennie a kültéri produkciónak.
Művészeti inkubátorház, 10 milliós kerettel
Az alapélmény az volt, hogy Budapesten bezártak azok a helyek, amelyekben fiatal művészek, csoportok alkottak. A Tűzraktér, a Müszi, a Keleti Blokk, a Dürer kert, mindenhonnan kipaterolták a művészeket. „Nekem fontos volt, hogy legyen ilyen Ferencvárosban” – mondta, és elkezdte keresni az ingatlanokat, de sajnálattal konstatálta, hogy az előző városvezetés majdnem minden nagyobb, erre a célra alkalmas ingatlant eladott. Végül a Vágóhíd utcai volt Novus Gimnázium üres épületét találta meg, és itt lesz az – egyelőre még csak ideiglenes elnevezésű – művészeti vagy kulturális inkubátorház.
Az elképzelések szerint ez a 400 nm-es ez az ingatlan hasonló formában működne majd, mint a Jurányi ház. 10-15 szervezet tud majd itt pályázat útján itt otthonra lelni, működni. Az lesz a szempont, hogy minél változatosabb legyen a tevékenység, minél több programot szervezzenek ide, megteljen élettel ez a ház. Október során jelenik meg a pályázat, amiben egy szempont lesz, hogy ferencvárosi legyen a civil szervezet, de nem ez lesz a döntő. „Nem az a lényeg, hol van a székhelye, az a fontos, hogy az itteni embereknek nyújtson élményt, programot” – erősítette meg az alpolgármester.
A címbeli kérdésre, miszerint a „Ferencváros, Budapest kulturális negyede” kijelentés jámbor óhaj-e vagy ténymegállapítás, Döme Zsuzsanna úgy válaszolt, hogy még nem ténymegállapítás, de jámbor óhajnál azért már több. Azt biztatónak tartja, hogy folyamatosan sokan keresik a kulturális szereplők közül ötletekkel, jönnek Ferencvárosba, mert látják, hogy itt van szabad levegő, osztotta meg lelkesedését. Ha az ötletek egy részéből itt program és projekt lesz, akkor valóban kulturális „fővárosa” leszünk Budapestnek.
Úgy gondolja, a régi programokat és dolgokból mindent meg kell tartani, amiket szeretnek az emberek és ami működik. A Bakáts feszt például feltétlenül megtartandó, de ő szívesen kiszélesítené több napra, több hétre, hónapra. Legyen itt utcaszínház, utcazene, koncertek,minden.
Szöveg: Bencsik Márta, képek: Sarkadi Péter.
